|
|
|
2008-01-12 12:47:38, szombat
|
| |
| |
Takács István János: Trianon, mint a lobbi iskolapéldája - A békeszerződések negatívumai
2008-01-12. 00:51:49
Lobbi esetén az érdekérvényesítő képesség és a propaganda együttesen lép fel. A trianoni diktátum esetén a kisebbségeink kisebbségeinek negatív propagandája győzhetett.
Az hogy ők győztek a magyar diplomácia és lobbi elégtelen voltára engednek következtetni. Az alábbiakban ezt a trianoni diktátumig elvezető utat elemezzük. Fontosak a történelmi tények, a hasonló történések illetve az előzmények hogy objektív képet kaphassunk a lobbizók munkájáról, eredményéről.
,,A békeszerződések lesznek az új háború okai. Ez olyan biztos, mintahogy a nappal után az éjszaka következik!" Lansing
1914-re a világot uraló monopol helyzetben lévő Európa három részre szakadt. Egyik rész az antanté volt, a második a központi hatalmaké, a harmadik pedig a semlegeseké. A semleges államok egyik másik csoportosulás holdudvarához tartoztak, nem egy esetben komolyabb meglepetéseket, illetve árulásokat követve el.
Az antant államokból a nyugati részen található Franciaországot és Nagy Britanniát tekintjük fejlett nyugati demokráciának, míg a központi hatalmak országait elavult anakronisztikus diktatórikus jellegű államoknak. Fontos megvizsgálni egy egy adott ország politikai kultúráját, rendszerét, ugyanis minél kiforrottabb és minél komolyabb elhivatottságú, szakképzett emberek irányítják az országban lakók életét, annál kisebb a lehetőség rá, hogy könnyen meg lehessen őket vezetni és ésszerűség helyett az önző saját érdekeik, vagy csak nemtörődömségük irányítsa őket.
Így pár szót érdemes a fejlett demokrata országokra fordítanunk, hogy kiderüljön, az ő rendszerűk vajon hova is tartozik. Ha jobban belegondolunk Nagy Britannia lesz az az állam, mely leveri az ír szabadságharcosok forradalmát. Ő lesz az, akinek a legnagyobb gyarmatbirodalma van a világon s alsóbbrendűként kezeli más nemzetiségű polgárait, mint például az indiaiakat vagy arabokat.. Franciaország ahhoz képest, hogy köztársaság, óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, de önrendelkezést ő sem biztosít az égisze alatt élő népeknek.
Szövetségre lépnek az orosz cárral melynek önkénye az adott korszakban a többiekéhez képest is jóval jelentősebb. Érdekes hogy ezen kapitalista és demokrata államok a náci Németországgal soha nem kötnek szövetséget majd a későbbiek során sem, pedig gazdaságilag közelebb áll hozzájuk, mint a bolsevik Szovjet-Oroszország. Az adott korban ugyanolyan furcsa lehet hogy az úgynevezett demokratikus országok szövetségre lépnek az autoriter, tőlük teljesen különböző politikai rendszerű országgal, melyben nyomokban sem lelhető fel a demokrácia.
Ez lesz a legantidemokratikusabb birodalom, mely elnyomja kisebbségeinek millióit de ez nem szúr szemet senkinek hiszen a lappok és grúzok földje nem olyan értékes gazdaságilag hogy megérné érte a küzdelem a demokrácia álcája mögött és nem is képviselnek számottevő gazdasági ellenfelet. Ezzel áll szemben Németország a fejlődő iparával, becsvágyó császárával, kicsiny gyarmatokkal és egy korlátozott demokratikus rendszerrel. Németország társa az Osztrák Magyar Monarchia mely korlátozott demokráciájával akarja elkerülni a reformerek fellépését hogy a Monarchiát egyben tartsa. Bár Bosznia Hercegovinát magához csatolta - melyért a szerbek kardot csörgettek, nem véve figyelembe, hogy ha hozzájuk kerülnek eme területek a bosnyákok akkor is idegen fennhatóság alá kerülnek mely ráadásképp primitívebb is mint a Monarchia rendszere - gyarmatbirodalma nem volt, a Ferenc József földet leszámítva az Északi Sark környékén.
Ellenben soknemzetiségű ország csakúgy mint az antant országok - azok gyarmatait ide értve illetve Oroszország mely már önmagában véve is soknemzetiségű - bár Közép Európában eleve lehetetlen tiszta nemzetiségi határokról beszélni. Ezen nemzetiségek - és most a Monarchia magyar részére gondolok - nem éltek olyan jól, mint ahogy megérdemelték volna de jobban éltek mint akár a négerek az 50-es években illetve azt megelőző évtizedekben, évszázadokban az USA-ban vagy akár a Dél Afrikai Köztársaság területén egészen 1994-ig. Pedig az utóbbit a nagy angol demokrácia hozta létre, mint gyarmatát. Jobban éltek, mint a lengyelek a szétszabdalt országukban, vagy az algírok a francia megszállás alatt. Magyarországon hoztak másodjára nemzetiségi törvényt, Svájcot követve Európában.
Az úgynevezett fejlett nyugati társadalmak mind lemaradtak azzal, hogy törvényben rögzítsék a nemzetiségek jogait. Az a vád éri Magyarországot hogy bár törvények voltak de nem tartották be őket így még nagyobb bűnt követtek el, mivel saját törvényeiket nem tartották be. Be kell ismerni, hogy voltak komoly mulasztások, de azt is be kell látni hogy a galíciáner zsidók nem utaztak tovább Franciaországba, Olaszországba vagy Angliába hanem itt maradtak. Ez azt a megállapítást látszik alátámasztani, hogy oly nagy és radikális üldöztetés nem játszódhatott le mint egyesek azt igyekeztek beállítani. A nemzetiségi törvényekkel kapcsolatban pedig csak utalni lehet a román, szerb és csehszlovák nemzetiségi törvényekre melyeket majd nem tartanak be, de ezt senki nem rója fel majd nekik a második világháborút lezáró békeszerződések során. A kivándorlók többsége is magyar volt, bár ha anyagilag rendeződtek a körülményeik jelentős részük visszatért az országba.
Az országban nemzetiségi gondok voltak, de elsősorban politikai és szociális problémák súlyosbították az ország közéletét. Az uralkodó elit részben ezeket a problémákat a nemzetiségeken vezette le, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy későbbiekben és napjainkban beállítják. Egyébként az efféle politizálást - mármint hogy a bajokért és gondokért a nemzetiségeket teszi felelőssé - majd Hitler emeli a nagypolitika szintjére. Valószínűsíthető hogy ismerve a Monarchia problémáit fogalmazódott meg benne a tiszta nemzeti Németország fogalma. Csak éppen ez Közép Európát birtokolva nem valósítható meg, csupán akkor, ha kiirtja az itteni nem germán lakosokat.
Érdekes hogy nem Svájcra figyelt fel s inkább afelé húzott volna, hogy együttélést szorgalmazzon mely békés és gazdaságilag is hasznot hozó együttélést biztosíthatna (a magyarok 1918-at követően ilyen berendezkedést képzeltek el legszívesebben de még a Monarchiában is voltak ilyen elképzelések, s Kossuth Lajos aki a Monarchia ellensége volt, is szorgalmazott egy ilyenfajta együttműködést). Tehát megállapíthatjuk hogy Európa minden országa vagy gyarmatok révén vagy határain belül számos nemzetiségnek ad helyet. A velük való bánásmódban nincs nagy különbség az antant és központi hatalmak országai közt, így nincs feljogosítva egyik ország sem arra hogy negatívan megítélje egy másik ország kisebbségpolitikáját. Az hogy ez bekövetkezhetett mégis a negatív propagandának és lobbinak köszönhető illetve a tudatlanságnak és érdektelenségnek.
,,Választanunk kellett a népszavazás, vagy Csehszlovákia megteremtése között" Tardieu emlékirata
Európa mértani és szerkezeti közepében található a Kárpát medence és a vele határos területek. Ez a terület mintegy kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű. Az Oroszország nélküli Belső Európa területének negyedét teszi ki melyen 1930-ban 125 millió ember élt ez Belső Európa (Oroszország nélküli) lakosságának 31 %-a Nagy Európa (az európai Oroszország területével együtt) lakosságának pedig 24 %-a. 1914-ben Magyarország, az Osztrák Császárság Bosznia Hercegovinával, Románia, Bulgária, Szerbia, Montenegró egészében ezen a területen található. Egyes részei idetartoznak ezen országoknak: Németország Oroszország, Bulgária, Albánia, Törökország, Olaszország.
A népcsaládok sokasága osztozkodik ezen területen, nyugatról a germán nyelvterület szivárog be jelentős területeket uralva. Jelen vannak a térségben a latin nyelvet beszélő olaszok és a latin nyelvűnek mondott de nyelvükben és származásukban jelentős részben cigány és szláv elemeket felvonultató románok (oláhok). A szláv nyelvterület is jelentős teret birtokol a térségben. Magukat a szlávokat két csoportra oszthatjuk: egyikük a nyugati szlávok, melyek a latin kultúrkörhöz tartoznak úgymint a lengyelek, csehek, tótok másképp mondva szlovákok, szlovének, horvátok. A másik csoport a bizánci majd moszkvai ortodox kultúrkörhöz tartozik. Ide tartoznak az oroszok, a rutének, ukránok, rácok másképp mondva szerbek, és bolgárok.
A terület déli részén jelen vannak még a törökök is illetve meg kell említeni a muszlim hitű bosnyákokat és a többségében szintén muszlim hitű albánokat. A térség közepén pedig megtalálhatóak maguk a magyarok. Nemzetiségi szempontok alapján mintegy 16 nagyobb nép lakja ezt a térséget úgymint magyar, német, olasz, oláh, lengyel, cseh, tót, ukrán, szlovén, horvát, bosnyák, rác, makedón, bolgár, albán, török. További tíz kisebb szétszórtan élő népcsoport található még ebben a térségben. Név szerint a zsidók, cigányok, tatárok, bunyevácok, sokácok, lipovánok, gagaucok, cincárok, krassovének, huculok és a szláv nemzetiségű de muszlim hitű pomákok teszik színesebbé az összképet. Ezen területeknek csak a fele minősül etnikailag homogénnek, a másik felében nem éri el egy nemzetiség sem a 90 %-os arányt. Bár nemzetiségi értelemben megosztott a Kárpát medence is, de gazdasági tekintetben igencsak összeforrott.
,,Rákok marakodása a vízi hulla felett" Thomson légügyi miniszter a tanácskozásokról
1914-ben a háború kirobbanásának oka egész egyszerű. Két szövetségi rendszer állt szemben egymással. Egyik hatalmának megőrzésében a másik hatalmának kiterjesztésében és biztosításában látta érdekeit. A háborúra az indokot maguk a szerbek szolgáltatták azáltal, hogy a Monarchia trónörökösét meggyilkolták. Az ő szövetségesük volt a pánszlávok hazája, a cári Oroszország mely gazdasági és nagyhatalmi törekvéseit ideologikus álca mögé rejtette. Ez az Oroszország szövetségese volt az antantnak Így az ő szerepvállalása a másik kettőt is kötelezte - elvileg. Ugyanis Olaszország az ellentétes példa, mely nemhogy nem állt hadba szövetségesei oldalán, hanem egyenesen az ellenségük oldalán lépett harcba. Oroszországot mégsem hagyták cserben szövetségesei és hadba léptek az oldalán.
Miért? Az ellenfél elviekben a Monarchia volt, hisz az ő ultimátuma volt az ürügy a háborúskodásra és csak mellékesen szövetségese, Németország. Az igazi ellenfele azonban a nyugati országoknak Németország volt, törekvő iparával, nagy népességével és piacával, minőségi termékeivel, erős hadseregével. A monarchia belső megosztottsága miatt nem számított komoly gazdasági és hadi ellenségnek és a gyarmatosításban sem járt az élen, nem volt komoly ellenfél e tekintetben. Az antant hatalmak győzelme esetén mind a nyugati Franciaország és Nagy Britannia jól jár, hiszen vetélytársukat, Németországot sikerül lenullázniuk, mind Oroszország mely a szláv egyesítés ürügyén bekebelezheti a monarchia jelentős részét. (Ez majd 1945 után meg is valósul, és a nyugati államok csak ekkor döbbennek rá, hogy Németország tönkretétele az ő kárukra is vált egyben.
Amennyiben Szovjet Oroszország már az első világháború után úgy megerősödik, mint a másodikat követően valószínű, hogy a következő világháború során az egész kontinensre kiterjeszthette volna hatalmát.) A helyzet azonban felborult mikoron is Oroszországban bolsevik fordulat történt. Ezzel Oroszország már nem számított jó partnernek a magántulajdonos kapitalista nyugati vezetőknek, hiszen féltették vagyonukat. Ugyanis ezzel a vagyonnal oly hatalomra tettek majdnem szert, mint az egykori idők nemesi rétege. Oroszország kiesésével a nyugatiak győzelmi lehetőségei szinte a nullára csökkentek. Sorozatos központi hatalmi sikereket követően léptették be a már akkor is kimeríthetetlen anyagi, emberi erőforrásokkal bíró, háború által nem zaklatott hátországgal bíró USA-t. Szükséges lépés volt ez az antant hatalmak részéről, hogy megfordítsák a háború kimenetelét, illetve az USA-nak is mely nagy kölcsönöket folyósított az antant országoknak, s vereségük esetén ennek visszafizetése komoly veszélybe került volna.
Inkább embereket áldozott a tőkések pénzéért és világhatalmi pozíciójáért. Így az antant hatalmak ismét erőfölénybe kerültek, mégha Oroszország ki is esett a harcokból. Az ott keletkező űrt töltötték be a későbbi kisantant országok képviselői, akik addig a percig csak ostoba illúziókat és ábrándokat kergethettek míg Oroszország nem vált ellenségé. A nyugatiak felelőssége abban áll, hogy ezen téveszméket nemzetközi szintre emelték s emberek millióinak sorsát rosszabb körülmények közé helyezték ezáltal. Az 1914-es tervek és az 1918-as valóság között szinte áthidalhatatlan ellentét feszül. 1914-ben elsősorban békére törekedtek, 1918-ban bosszúért lihegtek és megalázó és igazságtalan feltételeket szabtak.
Ezt későbbiekben is maradéktalanul betartották, aminek köszönhető lesz majd a későbbiek folyamán Hitler hatalomrájutása és egy olyan háború, amit még csak elképzelni se tudtak. Érdekes kérdést vet fel, hogy nem ez következett volna be e akkor, ha a Központi hatalmak győznek? A központi hatalmak és Románia békeszerződéséből kiindulva legalábbis a Monarchia biztosan méltányos békét kötött volna, mint tette ezt egykor Poroszország a Königgratzi csata után. A Romániával kötött béke értelmében az 5,6 ezer km2-nyi területből (86,8 ezer ortodox vallású román lakossal) Magyarországnak jut 3,8 ezer km2 22,9 ezer lakossal (42 faluban). A csángó falvak visszakerülnek Romániához. Ausztriához kerül 1,9 ezer km2 terület 63,9 ezer lakossal (107 faluban): tehát még a magyar csángó falvakat sem csatoltak az országhoz s nagyobbrészt nem sűrűn lakott hegyvidéki részeket csatoltak el, katonai megfontolások végett.
Románia 1920 június 4-én kapott Magyarországtól 103.093 négyzetkilométert 5.258.467 lakossal, Ausztriától 10.442 négyzetkilométert 800.098 lakossal, Oroszországtól 44.422 négyzetkilométert 2.441.200 lakossal, Bulgáriától 77.726 négyzetkilométert 260.474 lakossal, míg Románia eredeti területe volt 130.177 négyzetkilométer 7.234.920 lakossal. Az arányokra érdemes odafigyelni. Míg a Monarchia Románia összes területének 4,2 % -át és lakosságának 1,22 %-át kapta meg ők csak Magyarország Horvátország nélküli területének 36 %-át és lakosságának 25 %-át. A területi különbség mintegy kilencszeres, a népességbeli pedig több mint húszszoros a bukaresti és trianoni béke között.
És ne felejtsük el, hogy Románia nemcsak Magyarországtól kapott területeket. Lengyelország visszaállítása megfogalmazódott a Központi hatalmaknál is, bár bizonyosan függőségbe került volna Németországtól. Ha Oroszország nem esik ki, akkor meg tőle függött volna antant győzelem esetén, így lényeges különbség nincs a két elképzelés között legalábbis Lengyelországot illetően. Talán csak annyi, hogy a helyzetnek köszönhetően létrejöhetett egy független Lengyelország több évtizednyi megszállás után, de érdekes az, hogy 1939 szeptemberében az egykori antant hatalmak a lengyeleket megtámadó németeknek hadat üzennek, de az ugyanezt elkövető oroszokkal szemben nem lépnek fel. Mintha, az 1914 - 18 közti elképzeléseket akarták volna maradéktalanul megvalósítani.
,,Magyarország számára nincs könyörület!" Tardieu, a konferencia kezdetén
Tehát a háborút lényegében hasonló színvonalon álló országok vívták meg egymással. Politikai rendszerükben voltak különbségek de nem olyan nagyok, mint ahogy azt manapság és az adott korszakban hangsúlyozzák. A nyugat messianisztikus szerepe csak álca, mint a keresztes háborúk idejében. Az elsődlegesek a gazdasági és hatalmi megfontolások voltak, akár más kárára is. A béke révén Európa nagy részét a szélsőségek felé kényszeríttették vagy olyan körülmények közé helyezték, mely teremtett országok a korábbi színvonalat nemhogy tartani nem tudták, de komoly visszaesést mutattak a korábbi állapotokhoz képest.
Ezért a békéért azonban nemcsak azért felelősek, mert ostoba rövidlátásukból fakad és csak pillanatnyi érdekeiket tartották szem előtt. Az is közrejátszott benne hogy a háborút megelőzően és alatt, olyan propagandát folytattak mely nélkülözött minden valóságalapot, de a győzelem révén mégis tartaniuk kellett magukat korábbi álláspontjukhoz, hacsak nem ellenkezett végképp az érdekeikkel. Ugyanis milliókat azzal áltattak hogy a szabadságért és igazságért küzdenek, és ha meghagynak mindent a régiben a legitimitásuk elveszik és hatalmukat elvesztik mivel a népükben felvetődik a kérdés: talán becsaptak minket s hazudtak? Ha így is volt, a politikusok a hatalmat jobban szerették, mint az igazságot s nem mondta azt egyikük sem, hogy én ebben nem veszek részt s nem fogok olyan békekötésben részt venni mely igazságtalanságon alapul. Egyébként Hitler példaképp említi az antant hatalmak propagandáját s ostorozza a saját korabeli propagandájukat.
Persze főképp Közép Európában közrejátszottak egyének és érdekérvényesítő csoportok saját céljaik érdekében. Oroszország kiesésével szinte légüres tér volt a kezükben mellyel az antant bőkezűen bánt ha arról volt szó. Így akarta biztosítani magának a területet, úgy vélte hűséget szerez azáltal hogy a győztesnek kikiáltottak minden igényét kielégíti. Tovább Németországot egy esetleges szövetségestől megfosztja, és úgy érezte hogy a legyőzött országokat sakkban tartja az új államok révén. Azáltal hogy a területet pedig felosztja, az orosz - szovjet terjeszkedésének gátat vethet, hiszen majd féltékenyen fogják őrizni ezen területeket az új államok uralkodói. Későbbiekben mélységesen csalódnia kell egyébként ezekben az elképzelésekben és újonnan alapított kis országokban, de egyébként maguk az antant országok sem tartották magukat a szerződésekhez, ha saját érdekeiknek jobban megfelelt például a béke.
Erre kiváló példa a 1939. március 16-án létrehozott Cseh - Morva Protektorátus mely az első világháborúban létrehozott Csehszlovákiát rombolta szét. Nem volt meglepő, hogy ezen kis országok nem lesznek képesek komoly ellensúlyt képezni a határos Német illetve közelben lévő Szovjet Birodalommal szemben főképp mivel maguk sem voltak jószomszédi viszonyban általában sem a bennük kényszerrel egyesített néptöredékek, nemzetek és nemzetrészek. Ezt igazolja az is, hogy Konrad Henlein a szudétanémetek nemzetiszocialista vezetője úgy nyilatkozott, hogy ő, mint a 75 milliós németség szószólója szól a 9 milliós helyi szlávsághoz s nem mint Csehszlovákia hű állampolgára. Benes pedig vagy a cári Oroszországnak vagy a bolsevik Szovjetuniónak - kortól függött az hogy épp kihez ragaszkodik és nem az aktuális rendszertől, a lényeges minden időben a származás volt, vagyis Benesék is megvalósították Hitler elképzeléseit csak szláv oldalról (minden szlávot egy hazába majd a világ trónjára) - az érdekeiben cselekedett ahol csak lehetséges volt.
Részint tette ezt saját érdekeiből is, s mikor személye nem kívánatos lett, a szovjetek által neki fizetett csekkek nyilvánosságra hozatalával tartották kordában. A maradvány Szlovákia német bábállam maradt, illetve a magyarok visszakapták az elrabolt föld és magyarság egy részét. Komoly meglepetést okozott azonban hogy azok, akik egykor létrehozták ezen országot, pont ők árulták el kis szövetségeseiket. Hitler világosan megfogalmazta a lebensraum - élettér - elméletet. Ebben leszögezte, hogy Németországnak kelet felé kell terjeszkednie s nem gyarmatbirodalmat kell létrehoznia. Ehhez elsősorban a német ajkúakat kell egyesíteni egy Birodalomban. Ennek egyik első állomása volt Csehszlovákia annexiója. A birodalom fokozatosan nyomással nehezedett a csehekre és háborúval fenyegetett.
A brit és francia követ szövetségese helyett a német követelések betartását kívánta meg Csehszlovákiától, sőt amennyiben a német javaslatot elutasítaná megfenyegették Bemest hogy Csehszlovákiát tüntetik fel az agresszor színében. Hitler bejelentette, hogy hajlandó részt venni egy négyhatalmi értekezleten. Ekkor már két nap lejárt a négynapos ultimátumából, melyben leszögezte, hogy ha a követeléseit nem teljesítik a Wehrmacht csapatai megindulnak és támadólag lépnek fel Csehszlovákiával szemben. 1938 szeptember 28-án a Müncheni értekezleten Hitler minden követelését elfogadták a britek és franciák, természetszerűleg így a csehek se tehettek a későbbiekben másképpen. Chamberlain aki az egyik kulcsfigurája az eseményeknek, mikor bejelentette otthon a négyhatalmi tárgyalásokat, a londoni utca üdvrivalgásban tört ki, Párizsban győzelmi meneteket rendeztek. Később Daladier francia miniszterelnöknek pezsgős bankettet szerveztek.
Érdekes módon a konferencián a csehek részt sem vehettek. A cseh kiküldöttek természetesen az olasz és német hatalmak képviselőihez nem fordultak de reménykedtek a brit és francia követek segítségében. Mélységesen csalódnia kellett Mastny cseh fődelegátusnak mikor hozzáfűzéseket akart tenni a módosításokhoz s azt a választ kapta, hogy:,,nem választ vagy kommentárt várunk Csehszlovákiától, hanem azonnali végrehajtást.,, A négy hatalom személyes felelősséget vállalt a szerződés végrehajtásáért. Igazságtalanságnak mégsem tekinthetjük Csehszlovákia felosztását, hiszen hamis alapokon, erőszakkal hozták létre. 1939 március 15-ére már Tiso páter kinyilvánította az új berendezkedésben autonómiát élvező Szlovákia elszakadását Csehországtól s ezen az éjjelen Ribbentrop szó szerint az asztal körül kergette a cseh állam elnökét Háchát hogy egyezzen bele a megszállásba. Végül Göring birodalmi marsall érve győzte meg, miszerint a Luftwaffe a parancsára két óra múlva romba dönti Prágát ha nem egyezik bele a követelésükbe. Csehországot ekképp hagyták magára azon államok melyek létrehozták.
,,Ezek mind afféle kis brigantik, akik csak azt lesik, hogy területet lophassanak" Lloyd George
Az antant hatalmak saját kezüket kötötték meg azzal, hogy nagy nemzetiségi tömegeket hagytak a létrehozott utódállamokban pedig úgynevezett nemzetállamokat hoztak létre legalábbis névleg. Magyarországnak is majd csak az egykori vesztes Németország és a győztes Olaszország támogatja revíziós és tegyük hozzá jogos követeléseit. Pedig ha az egykori antant országok álltak volna mellénk nem lett volna különösebb alapja a német és olaszbarát politikának. Az újonnan létrehozott és jutalmazott országok közül szinte mind egy blokkba tömörült. Erre jó példa az 1940. szeptember 27.-én kötött Háromhatalmi Egyezmény. Aláírta a megcsonkított Magyarország, Németország, Bulgária, a győztesnek mondott Csehszlovák állam része, Szlovákia (Csehország nélkül, mert az már a Harmadik Birodalom részévé vált) és Románia, a német és magyar segítséggel Szerb - Horvát - Szlovén Királyságból kivált Horvátország (Szerbia ekkor szintén jórészt német megszállás alatt állt Jugoszlávia többi részével egyetemben) és az egykori győztes Olaszország és Japán. A valószínűsíthető oka ennek az elégtelen rendezés a háborút követően melyet sem a győztes, sem a vesztes államok többsége nem volt képes elfogadni és nem volt képes és elég erős a status quot fenntartani. Ennek igazolására idézek a paktumot aláíró felektől:
Bogdan Filoff (Bulgária) Azok az eszmék amelyeken a háromhatalmi egyezmény alapul, azonnal hatalmas visszhangra találtak a bolgár nép körébe, amely több mint húsz éven át bilincsbe volt verve, és megfosztotta jogaitól a kegyetlen és igazságtalan ,,diktátum". A bolgár nép a háromhatalmi egyezményt a lábbal tiport törvényesség feltámadásának, a fényes jövő garanciájának, valamint az európai közösség igazságos és tartós kezdetének tekinti
Ion Antonescu (Románia) Rendületlen bizalommal a szövetség iránt, amely az új Európában a germán és latin népek unióján keresztül jön létre, fejezzük ki hódolatunkat a háromhatalmi egyezmény iránt. Ez lesz az új Európában az egyetértés eszköze. Az egyetértésé, amely századokon át fog tartani, és amelynek fennkölt történelmi küldetése van
Adalbert Tuka (Szlovákia) Az 1918-as béke illúziója már a múlté. Az, ami most következik és amiért a szlovák katona harcol szövetségesei oldalán, az az új rend, amely fényes jövőt biztosít Európának, valamint tartós békét az emberiségnek
Ante Pavelic (Horvátország) Horvátország azon hatalmak oldalán harcol amelyek aláírták az új rend minden ellenségével szemben a háromhatalmi egyezményt. Horvátország tudatában van annak, hogy ennek valamint létrehozóinak köszönheti a legnagyobb értéket - szabadságát és függetlenségét
Horthy Miklós (Magyarország) Hazánkat, hitünket, civilizációnkat védjük, semmiféle önző cél nem vezet bennünket. Ma Európa védelmében is harcba szállunk úgy, ahogy történelmünk során mindig tettük
Saburo Kurusu (Japán) Szeretném itt felhívni a világ minden józan emberének a figyelmét arra, hogy japánban, Németországban és Olaszországban közismert, miszerint a háború célja új rend kialakítása a világon. Eltökéltek vagyunk, hogy minden áron véghez visszük ezt a harcot. Meg vagyunk győződve hogy ennek köszönhetően garantálva lesz népeink közös jóléte, valamint a hosszantartó béke a világban.
Galeazzo Ciano (Olaszország) Németország és japán már évek óta hatalmas újító erőt képviselnek a világ történetében. A legmagasabb rendű szolidaritás kapcsolta össze és fogja összekapcsolni ezeket az erőket továbbra is. Közös harcot vívnak, amely utat tör az élethez való jogot követelő népeknek, amely lerakja az új rend alapjait, és biztosítja a jólétet, a javak érinthetetlenségét, valamint a nemzetek biztonságát.
Adolf Hitler (Németország) Németország Olaszország és Japán hűen a háromhatalmi egyezmény lényegéhez egyesültek, hogy életre - halálra szóló szövetséget alkossanak. Eltökéltek hogy mindaddig nem teszik le a fegyvert, míg népeik jövője valamint az általuk hirdetett új rend egyszer s mindenkorra biztosítva nem lesz a világon.
Az idézeteket olvasva rögtön azzal érvelhetnek, hogy csupán propaganda szólamok ezek. El kell ismerni, hogy nem mentes minden beszéd tőle, de létezik komoly valóságalapja, ugyanis többnyire független országok nyilatkozatai ezek melyek önkéntesen, érdeküket követve tömörültek egy szövetségbe. Érdekes hogy megjelenik az európai együttélés, egy egységes Európa képe melyet még a bolsevizmus elleni harc előz meg. A szövetséghez való csatlakozást sokan sokféleképpen indokolják. Antonescu Hitler egyik személyes kedvence a fajelmélettel érvel, mely szerint a latin és germán népek uralma biztosítja majd a magasabb rendű létet. Ami mosolyogtatni való, hogy a románokat (a szó nem a Róma alakból alakult ki hanem a rumuny-ból mely szolgát, jobbágyot jelent) a latin népek köré sorolja pedig a római - latin származást több tény is cáfolja. Nemzetiségük szerint a románok keveredést mutatnak a szlávokkal, besenyőkkel kunokkal és cigányokkal. Szókincsük Cihac román nyelvész szerint eképp nézz ki: 45,7 % szláv, 31,5 % latin, 8,4 % török, 7,8 % görög, 6 % magyar, 0,6 % albán.
A szláv többségű szavak nagy aránya azért érdekes, mert sosem éltek szláv uralom alatt. A magyar szavak arányát az előnyös egymás mellett élés magyarázhatja, a törököt a megszállás kora. A görög nyelv jelenléte köszönhető az ortodox egyháznak is. Antonescu utalása a magyarok ellen szólt elsősorban hisz magunk egyik népcsoporthoz sem tartozunk, de a szláv népeknek is, melyek Románia haragosai voltak fenyegetően szólhatott (ilyen ország Bulgária melynek szintén területi követelései voltak Romániával szemben). A szlovák Tuka felszólalása is érdekes, hiszen ők eredetileg Trianon nyertesi voltak s mégis az első adandó alkalommal elszakadtak a csehektől s nem mondható el hogy siratták volna ezt a történést. Pavelic is a szabadságot és függetlenséget emeli ki, melyet elviekben a Trianoni szerződés már számukra is biztosított. Az hogy ezután népirtást rendeztek a szerbek körében nemcsak kegyetlenséggel magyarázható, hanem 20 év szolgaság következményeinek is. Magyar részről sok a történelmi utalás arra, hogy Európát mindig is védtük, csonkán is, ha kellett.
Ugyanakkor erre most is késznek mutatkozik a magyarság, Horthy szerint. Ebben azért nem volt teljes mértékben igaza, az adott szövetségesi körön belül de. Japán ekkoriban ott tartott, mint Németország az első világháború idején. Fejlődő ipar, elégtelen piac, katonai fölény és előny. Ugyanakkor az ő gazdasági és katonai ellenlábasa az USA volt, mellyel rövid ideig sikerrel vehette fel a harcot de hosszú távon már csak a nyersanyagok alapvető hiánya és nehéz beszerezhetősége miatt is veresége előre sejthető volt. Olasz részről az egykori békét okolják a jelenlegi állapotokért melyek nem elégítettek ki se győztest se vesztest teljes mértékben. Szintén utal a harmadik utas technikára. Németország személyében az új ,,császára" szólalt fel. Kifejezte, hogy már nemcsak az egykori béke hibáit fogják jóvá tenni, hanem az akkori világháborús célokat átfogalmazva bár de megvalósítják, hogy jólét köszöntsön Európára. Ennek a biztosítéka az új rend melyet szinte minden résztvevő kihangsúlyozott és az eddig rendszerekkel szembeni teljes szembefordulást fogalmaztak meg ezáltal, akárcsak a Szovjetunió korábban.
,,Azt hiszem a magyarok a legjobbak közöttük. Ők a legerősebb faj, és mindig rendet tartottak a többiek felett" Lloyd George
Tehát a békeszerződéseket a győztes és vesztes országok jó része is elutasította ha még léteztek egyáltalán az adott korszakban. Ez a békeszerződések teljes csődjét jelentette. Mivel ennyire könnyen sikerült felborítani ezek szerint rossz alapokon nyugodott a békeszerződések rendszere. Magyarország ebből a szempontból különös eset. Csak az ,,ezeréves határokat" akarta visszaállítani más határmódosításra nem tartott volna igényt. Érvelhetett kulturális, gazdasági, katonasági, nemzetiségi, néprajzi érvekkel, továbbá azzal is hogy ha a béke önmagában igazságtalan akkor az egésze érvénytelen kell hogy legyen. Ezen érvek egyike sem számított, s egyszer sem a magyarok javára döntöttek a trianoni diktátum megfogalmazása idején. Felmerülhet a kérdés hogy miért. Adott a dolog hogy minket vesztes oldalra soroltak. Sőt a világháború kirobbantójaként Tiszát s általa a magyarokat nevezték meg. A magyar diplomácia a zavaros belügyi helyzet miatt nem állta meg a helyét és a nemzetiségeink kisebbsége megtévesztési politikájával, pénzzel és lobbizással elérte hogy őket vegyék komoly, szakértő személyiségeknek.
Egy etnikai alapú átrendezést a Gurr - Harff modell szerint az alább felsoroltak valószínűsíthetik:
I. Diszkrimináció. Ez lehet gazdasági mely révén kizárják a kisebbségeket egy egy foglalkozási körből, és alulreprezentáltak lesznek egyes tisztségekben, nagyobb lesz a gyermekhalandóság náluk illetve iskolázatlanabbak maradnak az átlagnál az életszínvonaluk az átlag alatt marad. (a zsidó törvények ilyen jellegű jogszabályokat alkottak. Azonban vigyázni kell az általánosítással, mert korunk cigánysága is hasonló körülmények között él, mégsincsenek cigány törvények sőt felzárkóztatásukra komoly pénzeket költenek.) a diszkrimináció lehet politikai is, mikoron is a politikai részvételben akadályozzák a nemzetiségeket akár nyelvtörvények akár más törvények és jogszabályok alapján (például a Benes dekrétumok megakadályozták a magyarok politikai szerepvállalását)
II. Csoport identitás. Minél több közös jegy mutatható ki egy csoporton belül annál erősebbnek bizonyulhat a csoport identitás. Ilyen közös jegy lehet a közös legalább 100 éves történelem, közös hagyományok, szokások és nyelv, a vallás és külsőleg megnyilvánuló faji jegyek, a saját kultúra és jogok melyek hagyományként öröklődnek.
III. A közösség és annak vezetőinek viszonya, összetartás. Ha egyszerre több önjelölt vezető lép fel egyidőben a közösség összetartó ereje erősen csökken. Egy autoriter vezető egy kis csoport érdekeit jobban fogja tudni érvényesíteni mint egy demokratikus szellemiségű vezető aki az egyén érdekeit a közösség érdekei elé helyezi. Nagyban befolyásolja az összetartást az hogy hány frakcióra bomlik a közösség, hány vezetője van, létezik e nyílt konfliktus közöttük és milyen nyilvánosságot tudnak maguk számára biztosítani.
IV. Politikai környezet. A szerzőpáros négy államtípussal számol ezek a következők: alkotmányos demokrácia, autokratikus állam, szocialista állam és populista állam. Az alkotmányos demokráciában van elviekben a legtöbb lehetősége a kisebbségeknek érdekeik képviseletére, az autokratikus államban ellenben egy politikai kisebbség kezében összpontosul a hatalom mely nem hagy teret más elképzeléseknek. A szocialista államban az egypártrendszer dominál és saját érdekében kívánja mobilizálni a társadalom egészét, nemzetiségre való tekintet nélkül (persze véleményem szerint van átmeneti forma, hiszen mind a román, a csehszlovák és jugoszláv szocializmusok is erőteljesen nacionalisták voltak). A populista állam egy átmeneti formát képvisel, melyben még nincs eldőlve, hogy milyen játékszabályok fogják alakítani a kisebbségek sorsát.
V. A kormányzat által alkalmazott erőszak típusai. A legsúlyosabb formája a népirtás és etnikai tisztogatás. Ezt követi a nemzetiségi alapon történő gyilkosságok sorozata, a száműzetés és elűzés, a kitelepítés, a kínzások a nemzetiségi alapon történő letartóztatások.
VI. Külső támogatottság. Külső támogatottság megnyilvánulhat az anyaország részéről, semleges országok, nemzetközi szervezetek és mozgalmak részéről. Ez kimerülhet szóbeli támogatásban, de esetenként tanácsadók, zsoldosok, pénzügyi támogatások, titkosszolgálati információ kiszivárogtatásában, száműzöttek és elüldözöttek befogadásában, fegyverek és harceszközök biztosításában.
VII Nemzetközi megítélés. A nemzetközi közösség a gazdasági mutatók alapján sorol egy országot fontos és érdeketlen kategóriák közé. Amennyiben stratégia fontosságú nyersanyagokkal bír, a nemzetközi valutapiacban nagy részesedéssel bír, minél magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, minél nagyobb a reálgazdasági mutatók és mind komolyabb gazdasági partnerekkel és összeköttetésekkel rendelkezik annál nagyobb figyelemmel kísérik az etnikai küzdelmek alakulását és segítik a mielőbbi béke megkötését. Gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy míg Trianonnal soha nem fognak foglalkozni, hacsak nem harcolja ki magának ezt Magyarország, addig ha Türkmenisztánban mely komoly földgáz lelőhelyekkel bír etnikai konfliktus robbanna ki azonnal békéltetési misszió utazna a helyszínre. De amíg béke van és a gazdaság zavartalanul folyik az se zavarja a világ vezetőit, hogy az országot egy megalomániás önimádó diktátor uralja. Azonban az elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy Németország miért segíthette meg Magyarországot a kis antant országokkal szemben. Persze egyértelmű hogy saját érdekében cselekedett így illetve azért, hogy sakkban tartsa egymással kis szövetségeseit s ezáltal biztonságos hátországgal bírjon. Azonban nem zárhatjuk ki a szolidaritást sem, hiszen ne felejtsük mind Hitler mind Mussolini elutasította teljes egészében a versailles-i békeszerződéseket melybe a trianoni is beletartozik.
A trianoni békeszerződést megelőző Magyarországban csak részben mutathatók ki ezen kutatók elméleti pontjainak részletei. Tehát Trianont nem ez a VII pont generálta, hanem maga a magyarellenes lobbi. Érdekes hogy főképp ellenünk irányult s Ausztria eredeti területét nem érintették komolyan a módosítások, sőt e téren ő is a nyertes államokhoz tartozott. Mi vezetett magához Trianonhoz, mikor kezdődött a magyarellenes propaganda, mi volt az eredeti célja, ez miképp változott az évek során, kik álltak mögötte és milyen érdekekből?
,,Ez valóságos tündérmese!"Wilson, az Európa felé tartó hajón
Wilson 14 pontjának bomlasztó hatását lehetett érezni a frontokon. Sulyok Dezső aki mint tiszt vett részt a háborúban is megemlíti hogy a morál és fegyelem ezután jelentősen csökkent. Amit tragikusnak tart hogy csupán ennyi volt a célja: az ellenséges haderőt demoralizálni és a benne foglaltakat egyáltalán nem alkalmazni. Ennek lesz a következménye az, hogy a trianoni diktátum életbe lépésének napján ilyen események ezrével történtek meg: Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, őrjöngve kiabálta: "Hát ezért?". Ekkor vált nyilvánvalóvá az, hogy a XX században a legmagasabb pozíciókban lévő államférfiak szavát sem szabad komolyan venni. 1918-ban a központi hatalmak katonái két lehetőség közt választhattak: tovább harcolnak vagy az ellenség által tudomásukra jutatott tervezetet elfogadják mely mindenki számára szabadságot biztosít. Mikor a békeszerződések döntései körvonalazódni kezdtek, jöttek rá arra, hogy ,,rosszul" döntöttek, azért mert az egyébként egyféleképpen értelmezhető 14 pontnak hittek.
,,Ők a győzelem sakáljai" Clemenceau
A világháborút megelőzően a cári Oroszország komoly összegeket fizetett vezető francia lapoknak a közvéleményen formálásért. Ugyanígy sok pénzt áldozott arra, hogy vezető személyiségeket nyerjen meg ügyének, és ha majd sor kerül rá, gond nélkül tudja elérni célját: a szlávokat lehetőleg egy birodalomban egyesíteni, és ezzel együtt melegtengeri kikötőkre szert tenni. Már a háborút megelőzően korrupt rendszer jött létre melyben az igazság helyett előtérbe került az anyagi megfontolás. Oroszországnak komoly szerepe volt a háború kitörésében. Nemcsak azáltal hogy Szerbiát bíztatta, és a háttérből irányította, illetve segítette a Monarchia ellenében. A győztesek felfogása szerint Tisza István gróf személyében a magyarok tehetők felelőssé a világháború kitörésében. Egyrészt, azért mert Szerbiát le akarta igázni s csatolni a Birodalomhoz, másrészt, azért mert Tisza végülis beleegyezett abba, hogy Ferenc József ultimátumot küldjön a szerbeknek. (Alkotmányjogi szempontból egyébként az uralkodót terheli minden felelősség ugyanis egyszemélyben van feljogosítva arra, hogy döntsön háború és béke kérdésében, a többiek véleményét kikérheti de nem köteles azokat figyelembe venni).
Benes Tisza mongol lelkületéről beszélt a Temps francia lap szerkesztőségében, akiket rendszeresen lefizetett orosz támogatásból. Neki helyeselt Take Jonescu akiről egy másik román miniszter, név szerint Marghiloman nyugták nyilvánosságra hozatalával bizonyította hogy az orosz kormány pénzeli. A szerbek azt állították, hogy maga Tisza tervezte meg a Ferenc Ferdinánd elleni merényletet, mégpedig azért mert Hohenberg grófnővel kötött házassága révén különösen kedvezni akart a cseheknek. Henri Pozzi véleménye szerint ez igazi balkáni elgondolás és van benne igazság. Egyébként az elméletet Vesnics párizsi szerb nagykövet nyilatkoztatta ki, míg szinte ugyanebben az időben Dragutin Dimitrievics a szerb vezérkar hírszolgálati főnöke szaloniki zárkájában azt nyilatkozta hogy: ,,Én akartam, én csináltam. Dicsekszem és büszke vagyok mert azt akartam, hogy elpusztuljon Ausztria." Tisza gróf tettei világosan követhetők az osztrák Vörös Könyv és a német és az osztrák császári illetve cári levéltárak alapján. E szerint Tisza ellenállt a német követelésnek is, miszerint a háborúra elérkezett az alkalmas időpont. A második koronatanács idején azonban megváltoztatta álláspontját, mégpedig azért, mert kiderült hogy az oroszok már mozgósították haderejüket megelőzve ezzel még a németeket is.
A háborút elkerülhetetlennek tartották, de kikötötte hogy az ultimátumot csak abban az esetben támogatja, ha leszögezik hogy semmilyen területi követeléssel nem élnek Szerbia irányában. Hogy hanyagságból vagy tudatosan hagyták végül ki ezt a nyilatkozatot nem tudni, de tény hogy Tisza ekképp adta nevét az ultimátumhoz. Tehát Oroszország azzal, hogy elsőként mozgósította haderejét támadólag lépett fel, pedig hadüzenet még el sem hangzott. Tehát a háború kitöréséért nem Magyarországot terheli a felelősség, így emiatt büntetni sem lehetett volna, mégis az antant országokban ez a nézet kapott csak teret. Az oroszok 1914 október 1-én Bukarestben megállapodtak a románokkal, hogy nem kötnek békét anélkül, hogy Románia ne kapjon Osztrák Magyar területeket cserébe azonban ők segítik Oroszországot. Szava és szövetségesi minősége ekkor sem jelentett többet, mint a későbbiekben vagy akár manapság.
Ugyanis egy évvel azelőtt újította meg a szövetségét a Monarchiával, így két ellentétes szövetségben volt résztvevő egyidőben. Az oroszok oldalán csak 1916-ban lépett harcba, mert ekkor látta biztosítottnak az antant hatalmak győzelmét. Az első számú szövetséges azonban már ekkor is a csehek köréből került ki, s egyik legfőbb képviselője Masaryk volt. 1914 októberében Rotterdamban találkozott angol és francia barátaival, köztük Seton Watsonnal álnevén Scotus Viatorral. Ő vállalta hogy a brit kormánnyal ismerteti a cseh követeléseket melyek ekkor már a Felvidék északi részére vonatkoztak, illetve annak a reménynek adott hangot hogy Kárpátalja jórészt orosz kézre kerülhet.
Eljutatták az orosz és francia kormányoknak is, Szentpétervárra maga Vinogradov az oxfordi egyetem orosz származású tanára vitte el s nyújtotta át Szaszonoff (máshol Szazonov) orosz külügyminiszternek. Seton Watson és Steed lehetővé tették hogy az elképzelés Európa akkori egyik legnagyobb újságkonszernjében, a Northcliffe-ben nyilvánosságot kapjon. Szaszonoff megkapta a tervezetet Iszvolszky (máshol Izwolszky) párizsi orosz követtől is, de csatolta hozzá a szerb követeléseket is. Ezen szerb követelések a Dalmáciában született és egykor Fiuméban élő Párizsba menekült szerb Franjo Szupilo újságíró tollából származtak. Véleménye szerint Oroszországnak kötelessége támogatni a szláv szellemnek ezt az alkotását illetve ezt a nagyszerb államot a velük rokonságban álló oroszok protektorátusa alatt kell létrehozni. Az elképzelés Bosznia Hercegovina mellett Horvátországot és Dalmáciát illetve a Délvidéket a Pécs - Mohács - Szabadka - Zenta vonalig a szerbek fennhatósága alá helyezte. 1915-ben az oroszok már alkalmazták a szerb - horvát - szlovén illetve a csehszlovák elnevezést.
A nemzetközi porondon csak egy évvel később vált elterjedté. 1916-ban Maurice Paleologue szentpétervári francia nagykövet javaslatot tett Szaszonoffnak, miszerint előnyös különbéke ajánlattal a Monarchiát el kéne különíteni Németországtól. A válasz határozott nem volt azzal az indoklással miszerint Ausztria Magyarországot fel kell osztani. Ekkor ezek szerint nyugaton még nem számoltak egy Trianonihoz hasonló békeszerződéssel. Masaryk elképzeléseit Seton Watson 1915 április 15-én adta át az angol külügyminisztériumnak. Ebben leszögezte, hogy voltaképpen egy cseh királyságot akarnak létrehozni, egy orosz dinasztia égisze alatt. A királyság része lenne Cseh és Morvaország, Szilézia és ,,Szlovákia", hiszen a szlovákok voltaképpen csehek csak más dialektusban beszélnek (ez féligazság, ugyanis a szlovákság a Magyarországot körülvevő szláv népek keveredéséből jött létre, melyben a magyar elem is igencsak jelentős.
Továbbá arra utal az író hogy végtére is Csehország része volt ez a terület is mely egyébként egyszerűen hazugság.) Ezt az országot kívánatos lenne egy Magyarország nyugati részéről kihasított (ez lesz később Burgenland, eredetileg Őrvidék) korridorral összekötni az új Szerb- Horvát állammal, és velük akár perszonálunióba is léphetnének. Érdekes hogy nem számol azzal, hogy a Felvidéken nemcsak szlovákok, hanem elsősorban magyarok, németek, rutének, és zsidók és cigányok is élnek jelentős számban. A későbbiekben megalakult Csehszlovákiában több német élt mint szlovák. Az elképzelésben szó sem esik a népek önrendelkezési jogáról vagy demokrata elképzelésekről. Sőt a nagy demokratának és polgárosodottnak mondott cseh államot is királyságként képzelte el volna legszívesebben azt állítva, hogy a Cseh Köztársaságot csak néhány radikális akarja.
Azonban a hadi események felborították a terveket. A gorlicei áttörés után az orosz hadakat végérvényesen visszavetették a központi hatalmak. Ezáltal ez az elképzelés mely néhány héten belüli orosz bevonulással számolt Bécsbe nem valósulhatott meg. Ugyanakkor betekintést enged a csehek céljaiba. Londonban ekkor még eme törekvések nemtetszést váltottak ki, így ez is oka volt, hogy Olaszországot végül megnyerték a háborúba való belépésre. Jobban örültek volna, ha az olaszok vonulnak be a Kárpát medencébe, de az olasz haderő csakúgy, mint az orosz végül ezt nem tudta elérni. 1916-ban elcsendesedtek a pánszláv eszméket vallók, Oroszország utolsó erejét megfeszítve a Bruszilov offenzívába fektette erőit, mely sikereket ért el, de nem sikerült hadműveleti áttöréssé fejleszteni így elakadt. Románia hadba lépett de még abban az évben tönkreverték és az ország megszállás alá került. Oroszország kiesett helyére lépett azonban az USA.
,,A trianoni és a saint - germaini békék szerzői valóban egy új Bábel munkásai voltak, a tájékozatlanság és szándékosság hiányának mentsége nélkül. Mi fogjuk elszenvedni az ő örültségük büntetését" De Monzie
A szövetséges hatalmak azonban leszögezték 1918 januárjában, hogy a Monarchia feldarabolása nem tartozik céljaik közé. Ezt követően a háború végéig elkövetkezendő kilenc hónap során Masarykéknak sikerült ezt az álláspontot teljes mértékben megváltoztatni. Sulyok Dezső ennek a kilenc hónapnak az eredményét úgy jellemzi, hogy a világtörténelem legmerészebb, a valósággal legkevésbé törődő, de egyben legsikeresebb propagandájával sikerült véghezvinni. A koncepció teljes átalakításával próbálták elérni céljukat. Ennek első lépéseként azt próbálták elérni, hogy az antant hadicéljaként a Monarchia felosztását felvétessék. Ehhez segítségül vették ismét a Northcliff sajtóbirodalmat illetve a New Europe orgánumát. Az angol kormány bizonyult a leggyengébbnek ebből a szempontból és február 26-án olyan nyilatkozatot tettek miszerint támogatják azon nemzetiségek propagandáját melyek ellenségüknek tekintik a németeket és magyarokat. Helyeselni kell törekvéseiket akkor is ha ez a Monarchia szétbomlasztásával jár együtt.
Seton Watson a Timesban illetve a Le Matinban támadta a 14 pontot melyben leszögezte hogy az nem lehet a békefeltételek alapja. A szláv testvériség helyett az önrendelkezési jog nevében akarták zülleszteni a Monarchiát. Csakhogy Magyarország egyes területeit nem sikerült oly soká megszállva tartani hogy azokról a helyekről akár szuronyok hátán de a Masaryk féle elképzeléseket támogató nyilatkozatokat csikarjanak ki. A magyarországi nemzetiségek sem szöktek át az ellenséghez így Seton Watson hadifoglyokat keresett e célra. De hogy ,,hitelessé" tegyék a deklarációkat a korfui egyezményt és római paktumot is ,,csatasorba" állították. 1917. július 20-án Angliában előzetesen elfogadott forgatókönyv szerint Steed aki a Times külpolitikai rovatának vezetője, és Seton Watson Korfun ahová a szerb hadsereg vezérkara menekült, menekültekkel elfogadtatott egy megállapodást melyben Zára egykori polgármestere, az emigráns Ante Trumbich Dél - Magyarországot odaígérte az újonnan alapítandó délszláv államnak. Trumbich később elmesélte a történteket.
Ezek szerint Pasics szerb miniszterelnök meghívására érkezett Korfura Seton Eatson és Steed. Ekkoriban az antant annak a meggyőződésének adott hangot hogy Szerbia nem kap semmit, mert szükség van egy oroszoktól és szlávoktól független hatalomra a Duna medencében. A horvátok és szlovének is a szerbek nélkül képzelték el függetlenségüket. Ezért kellett egy ,,jugoszláv" menekült, aki kinyilatkoztatja azt, hogy Szerbiával akarnak a déli szlávok egyesülni s ezáltal kész tények elé állítani az antantot. Lloyd George osztrákbarátnak ítélt politikáját ezzel akarták semlegesíteni, hisz a tervezetet a francia miniszterelnök már úgyis támogatta. Az olaszokról úgy vélekedtek hogy a szlávok ellenségei, és tiltakoznak majd a szerbek Adriai előrenyomulása végett. Ugyanakkor úgy vélték hogy a majdani békekonferencián Anglia nem határolja el magát Franciaországtól és így ketten Olaszországot féken tartják.
Trumbich azzal a feltétellel írta alá az egyezményt, hogy legalább olyan fokú önkormányzatot és autonómiát biztosítanak, mint az a magyarok alatt is megvolt, a római katolikus vallást is államvallásra emelik az ortodox mellett és ennek biztosítására vezető pozíciót kap a leendő Országgyűlésben. Az utolsót ígéretet betartották, a többit nem. Ezt a történetet megerősíti Dragomir Stefanovics szerb ügyvivő és a francia Lahovary romániai követ. Tehát megbízatás nélkül hoztak döntést milliók nevében melyet később a ,,népakarat őszinte és hivatalos megnyilvánulásának tekintettek". Itt alakították meg a Délszláv Komitét is. Csakhogy olyan területeket is maguknak követeltek melyeket az 1915-ös londoni szerződés Olaszországnak ígért. A konfliktus feloldása végett 1918 április 8-án Rómában tartották meg az Ausztria - Magyarország leigázott népeinek kongresszusát. Hangzatos név, csak kár hogy nincs mögötte sok tartalom.
Seton Watson írja 1923-ban, hogy az elnyomott nemzetiségeket egy-két tucat horvát, szlovén, illír (?), és szerb emigráns képviselte kiegészítve cseh hadifoglyokkal. ,,Kész komikum! De remekül sikerült! Állította ezt Magat a korfui sajtóiroda vezetője. A ,,gyülekezet" kihirdette hogy minden ,,jugoszláv" egy szerbek vezette délszláv államban kíván egyesülni. Ugyanakkor árulónak nyilvánították azokat, akik önálló és független államiságot követelnek maguknak. Szolidaritást hirdetett a csehországi testvérek követeléseivel szemben is. Mindenképp megdöbbentő az, hogy egy egy menekült ,,döntött" milliók nevében akiknek a véleményét meg sem kérdezték, meg sem kérdezhették. Masaryk 1925-ben megjelent könyvében kifejti miképp nyerte meg magának Wilsont. Elolvasta könyveit és az abban található okfejtésekkel támogatta meg érveit így nyerve el a hiú elnök bizalmát és támogatását.
Ugyanezt megtette Lansinggal is, Wilson tanácsadójával és ,,külügyminiszterével". 1918 június 30-án Pittsburghban Masaryk megállapodást kötött az Amerikai Szlovák Szövetséggel amit államszerződés formájában fogalmazott meg. Ebben nagyfokú autonómiát ígért, cserébe megállapodtak abban, hogy a szlovák megyék és Csehország csatlakoznak egymáshoz. Wilsonnak úgy mutatta ezt be, mint a szlovák nemzeti önrendelkezés jogi kifejeződését. Wilson a legcsekélyebb vizsgálat nélkül elfogadta azt, és érvénytelenítette a 14 pontjának azon részeit, melyek ezzel a megállapodással ellentétben álltak. Ez a szerződés sem bírt semmiféle jogalappal. A felvidéki szlovákság semmilyen követet nem hatalmazott fel ennek jóváhagyására. Még kevésbé lehet úgy tekinteni rá mint amit Felső - Magyarország lakosságának egésze támogat. Masaryk maga a későbbiek során úgy nyilatkozott, hogy a megállapodást június 30-án írta alá, hogy megnyugtasson egy ,,kis szlovák töredéket mely Isten tudja mi mindenről álmodott a függetlenségükkel kapcsolatban. (más fordításban gyerekesség szerepel) Független államigazgatást, parlamentet és felsőbíróságot követeltek.
Minden gondolkodás nélkül aláírtam a megállapodást, mert ez csak az amerikai csehek és szlovákok közti lokális megállapodás volt, amit csak amerikai polgárok írtak alá. Semmilyen akadálya nem volt, hogy ezt az értéktelen darab papirost aláírjam. Miután ugyanis a szerződést ünnepnapon kötötték, - az amerikai törvények szerint - amúgy is érvénytelen volt.". Tehát 1918-ban mint államközi szerződést tüntette fel de a későbbiek során mivel érdekei úgy kívánták a szerződést semmisnek tekintette - minthogy az is volt. Hiszen amerikai polgárok nem dönthetnek más sorsáról. A rutének sorsát még érdekesebben intézte el. Zsatkovics ukrán származású ember, aki négyévesen került Amerikába először Kárpátalja Ukrajnához való csatlakozásáról tárgyalt Wilsonnal, aki mondta, hogy ez számára elfogadhatatlan lenne.
Masaryk megállapodott Zsatkoviccsal, hogy Kárpátalja Csehszlovákiához való tartozását fogja kérni, ha ebbe beleegyezik ő is. Sikerült neki Wilsonnal ezt már elfogadtatni. Az érdekes az, hogy egy amerikai és egy osztrák állampolgárságú ember döntött Kárpátaljáról, az ott élők megkérdezése nélkül az Egyesült államokban. Mindezt a népek önrendelkezési joga nevében. Romániának volt a legkedvezőtlenebb a megítélése de ezen is segítettek. Románia az angol olajtársaságok vezetőit kereste meg, és hosszú lejáratú szerződéseket ígértek arra az esetre ha nyomást gyakorolnak Lloyd Georgera hogy Erdélyt kapják meg ők maguk. Lloyd nem akarta országának egyik legerősebb kapitalista csoportjának kérését elutasítani így Wilsonnál kiharcolta azt, hogy Erdélyt a románok kapják.
,,Délkelet Európában így sohasem lesz béke, mert Szerbia, Csehszlovákia és Románia határaiba bekerül a magyar irredenta" Lloyd George
1918 október 16-án IV Károly király valamennyi nemzetiségnek önigazgatási autonómiát adott. Ezzel veszélybe kerültek a cseh, a szerb és román követelések. De Clemenceaut nem kellett győzködniük, Northcliff biztosította hogy Anglia monarchia ellenes legyen, Masaryk pedig Wilsont akképp szerelte le ismét, hogy könyveiből szó szerint betanult szövegeket és azzal érvelt az elnöknek A hiú elnök ismét megadta magát. A szerbeket elsősorban Oroszország támogatta míg létezett. Lényegében az összes szerb követelést kielégítették de ehhez kellett nem is kevés tőke. Izwolszky az orosz franciaországi követ állandóan sürgönyözött újabb összegekért, hogy szavai szerint meggyőzzék a világsajtó és a párizsi befolyásos körök aggodalmaskodóit.
A Temps 1 milliót kapott, a Journal des Debats 200 ezret, a Figaro 100 ezret, négy reggeli lap egyenként 75 ezret, Charles Humbert a Meuse kerület szenátora és Journal igazgatója 50 ezret, a Gaulois 30 ezret és a Radical 20 ezret, persze frankban. Veznics, Trumbich, Pasics a béketárgyalások alatt további tíz millió frankot osztottak szét. Ebből a Temps és I' Agence des Balkans kapott 3 milliót csak azért hogy támogassák a Fiuméra és Dalmát szigetekre vonatkozó szerb igényeket! Bőkezűségük ekkoriban abból fakadt, hogy a franciák által utalt segélyt, melyet a menekültek, árvák és hadifoglyok részére kellett volna fordítani, egyszerűen propagandára költötték. Bratianu és Take Jonescu ,,mint tapasztalt és bölcs politikusok tudták, hogy a békekongresszus zöld asztala mellett vívott küzdelemben nem az igazság győz, hanem a guruló arany...". Bratianu 1919 február 3-án azzal dicsekedett Pozzinak, hogy kisebb összegeket leszámítva tízmillió frankot fizettek a propagandájukra.
Hozzátette hogy olcsón jutottak Erdélyhez ez által. Annál is inkább, mert ezeket az összegeket szintén a franciáktól kapott segélyekből fedezte nagyobbrészt. ,,Tehát: ismét a francia adófizető viselte a mulatság költségeit...". A Foreign Office 50 millió frankot áldozott a cseh propagandára, és ugyanennyit adott Franciaország is. Lord Northcliffe, a Daily Mail tulajdonosa egymillió font sterlinggel segítette meg a cseh és szerb propagandát. Bazil Zaharow hadiszállító pedig további félmilliót biztosított eme célra.
,,Nem arra törekedtek hogy az egyik felet büntessék, mint inkább arra, hogy a másiknak kívánságait kielégítsék" Charles Danielou
A Monarchia a fegyverszüneti szerződést 1918. november 3-án Padovában írta alá. Ekkor egy idegen katona sem állomásozott Magyarország területén. Azonban a fegyverszünet megkötői ezt semmibe vették, így 1920. június 4-én a békediktátum aláírásakor Magyarország területének kétharmada már idegen megszállás alatt volt. Maga Bratianu a román miniszterelnök mondta 1919 nyarán hogy csodálkozik azon hogy a fegyverszüneti szerződést a hatalmak még mindig létezőnek gondolják, mert ők Románia minden intézkedését azzal indokolta hogy az már nincs életben. Tardieu majd azzal indokolja a döntéseket, hogy az új kis szövetségesek révén egy "Új Európa támad fel, amely az eltűnt veszély helyett új támaszt ígér... Magyarországot nem kell sajnálni".
Talán ha nem a zsebét nézte volna, hanem az eszét használja, nem ír ilyen ostobaságot, főképp úgy hogy kort és honfitársai is előre látták, hogy mi lesz egy ilyen békének a vége. A Belgrádban későbbiekben megkötött katonai egyezményt (convention militaire) is Magyarországon kívül minden állam megsértette. A magyar delegáció és Franchet d'Espérey tábornok egyébként kölcsönösen ellenszenves volt egymásnak. A francia tábornokot az a vágy vezérelte hogy a visszavonuló Mackensen tábornok elől elzárja az utat ugyanis tartottak attól, hogy Hindenburg seregével egyesülve komoly gondokat okozhatnak. A páduai fegyverszünet az egykori határokat jelölte ki mint demarkációs vonalakat a belgrádi egyezmény ennél továbbment.
A demarkációs vonalat beljebb helyezte, de a szerb és román csapatok addig nyomultak előre amíg csak bírtak, hogy mind nagyobb területet sikerüljön majd bekebelezniük. Eleve az hogy csak ezen nemzetek haderői szállták meg a területeket már szerződésszegésnek de legalább a magyar fél becsapásának minősült. Ugyanis a magyarok abban bíztak, hogy nem a felosztást követelők fogják ,,képviselni" a szövetségeseket, hanem egy nemzetközi haderő. Az hogy a magyar kormány vonakodott korábban elismerni a fegyverszünetet és ezért volt szükséges ez a lépés megtévesztés. Az igazi cél Mackensen feltartóztatása volt, de a német fegyverszünet aláírása után ez a probléma is akuttá vált. Ezt a sereget megsértve a magyar állam szuverenitását magyar területen foglyul ejtették és elhurcolták. Bliss amerikai tábornok 1919 március 27-i jelentése szerint a belgrádi egyezményt csak a magyarok tartották be. Az egyezmény a magyar polgári igazgatást meghagyta, de ennek ellenére nemcsak katonai megszállás alá kerültek a területek hanem szerb és román közigazgatást vezettek ott be. Wilson mikor még elindult Európába, úgy gondolta hogy majd idővel, az érintettek maguk döntsenek az egykori Monarchiában a hovatartozásukról.
A franciák ekkor már azt vallották, hogy a Monarchia sorsa kérdés tárgyát nem képezheti, sem a 14 pont, se a fegyverszüneti szerződések nem alkothatják a kongresszus munkálatainak. Érdekes hogy a lobbi hatására az utóbbi nézet győzött, talán azért is mert az erőt képviselő amerikai félcsendesen visszahúzódott. Ezt a politikai lobbinak köszönhetjük.. Magának a politikai hírverésnek mindig megvan a maga maradandó hatása, egyrészt az emberek nagyfokú tudatlanságának köszönhetően, másrészt mert lusták ellenőrizni az olvasott vagy hallott hír valódiságát. Különösen sikeres lehet a hírverés ha maga a megtámadott azt nem is igyekszik ellensúlyozni. A hallgatást pedig beismerésnek tartják.
A magyar diplomáciát és érdekképviseletet John F. Montgomery 1934 - 1941 közti USA nagykövet Magyarországon ekképp jellemzi: "a magyaroknak nagyon buta nézeteik vannak az ilyen dolgokról. Különösen fontosnak kellene tartaniuk, hogy fogadják azokat az embereket, akik róluk kedvezőtlen publicitást adnak, azért hogy helyreigazítsák őket, s ha lehet, barátot csináljanak belőlük. De nem így tesznek. Általánosságban semmi módon nem törődnek egyetlen íróval vagy újságíróval sem, aki ellenséges publicitást fejt ki, és csak azokat fogadják, akikről azt gondolják, hogy barátságosak. Ez persze mind helytelen, és csak az az eredménye, hogy még több helytelen információ terjed Magyarországról.
De ezt nem lehet megváltoztatni, mert a magyaroknak csak barátaik vagy ellenségeik vannak, és az utóbbiakkal egyáltalában nem akarnak semmit sem csinálni. A csehek tudják, hogyan kell bánni az újságírókkal, különösen Dr. Benes. Az eredmény az, hogy nekik jó a publicitásuk, a magyaroknak nem." Ez teljes mértékben igaz, de hozzá kell tenni, hogy ha erőről volt szó, a publicitás nem jelentett semmit sem, így Hitler előtt hamar elbukott Csehszlovákia, hiába volt jó sajtója. Egyébként a magyar ellenes hírverésnek a legismertebb szereplői az alábbiak: Seaton Watson vagyis Scotus Viator, Wickham Steed, Björnstorne Björnson, Louis Leger, Paul Louis, Ernest Denis, a Buxton fivérek, André Charadam, Louis Eisenmann, Pierre Moran, Sardou.
A legismertebb hírverőről, Seton Watsonról azt lehet tudni, hogy már 1907 óta uszít a Monarchia és azon belül is leginkább Magyarország ellen. Egyik nemzetiségünk nyelvén és magyarul sem tudott, magyar emberrel soha nem beszélt. A nemzetiségek ügynökének saját magukat kikiáltott Benes és társai információit soha nem ellenőrizte. Olykor kibújt a szög a zsákból de a propaganda arról ismerszik meg, hogy állandósul és mindent lefed így nyújt nehéz érvényesülési lehetőséget más gondolatoknak. A békekonferencián Benes 11 memorandumot adott be. Maga írja ezekről, hogy: "Mivel láttam a veszélyeket... egyedül láttam hozzá jövő akcióink előkészítéséhez (...) majdnem mindent improvizálva, források, bibliográfia nélkül készítettem el a békére vonatkozó, ma már ismert memorandumaimat..."
A megtévesztés jól sikerült ebben az esetben is. Sokat hallani a túrócszentmártoni szlovák nemzeti tanács gyűléséről, melyben a csehekkel való egyesülési szándékuknak adtak hangot. Azt felejtették csal el közölni, hogy az összegyűlt 105 szlovákból 58 helyi lakos volt, a többi pedig a közelben lakott és nem volt semelyiküknek sem felhatalmazása. Egy ugyanilyen szlovák kassai gyűlést ahol a magyarokhoz való tartózkodást fejezik ki persze mindenki elhallgatja.
A román népgyűlés is hasonló színjáték volt mint a túrócszentmártoni szlovák népgyűlés. A szerbség bohózata a korfui szerződés már korábban lezajlott. Olykor azonban hiba csúszott a számításba. Így a Bánáton és Temesváron Szerbia és Románia nem tudott megegyezni mire Clemenceau a népszavazást tanácsolta. De mivel sem a szerbség sem a románság nem volt jelentős a városban és a Bánátban ezért inkább megegyeztek a konferencia keretén kívül. A térképeket rendszerint hamísították, így lett az Ipoly jelentős folyó, bár a kép a Tiszáról készült.
,,Mily szerencse a hatalmon lévők számára, hogy az emberek nem gondolkodnak."
Adolf Hitler
A döntőbírák többsége földrajzi alapfogalmakkal sem voltak tisztában. Nem tudtak semmit sem az országok történelméről, néprajzáról melyek felett döntöttek. Wilson állandóan összecserélte a szlovák és szlovén népneveket és Orlandonak nem hitte el, hogy Nagy Lajos lengyel és magyar király vezetett magyar és horvát hadakat a török ellen, illetve hogy az Adria menti balkáni területek Velence fennhatósága alatt álltak. Lloyd George se volt tájékozottabb Clemenceaut pedig csak a romantikus történelem és francia belpolitika érdekelte. Azért hogy a tévedéseket és igazságtalanságokat elkerüljék szakértőket bíztak meg hogy pontos statisztikákat és etnográfiai kimutatásokat készítsenek bizonyítékok gyanánt.
Érdekes módon még Masaryk is belement ebbe. Nem véletlenül, ugyanis Seton Watson utal rá, hogy néhány szakértő céltudatos együttműködése olyan dolgokat valósított meg a békekötéskor, amire a rosszul értesült államférfiak sohasem lettek volna képesek. Nemcsak lefizettek egyeseket hanem egyszerűen saját emberüket küldték ki független szakértőként. Balfour lord kérésére a magyar Kassa nemzetiségi viszonyainak feltárására szakértőket küldtek ki a városba. Csakhogy House ezredes mesterkedései következtében két amerikait jelöltek ki a feladatra Kamev Róbertet és Karemzin Eduárdot.
Egyikük két évvel azelőtt másikuk 8 hónappal azelőtt nyerte el amerikai állampolgárságát, mivelhogy ők maguk cseh bevándorlók voltak. Érdekes lesz az érvelés, amikor már a látszattal sem törődnek mikor magyar többségű területeket követelnek maguknak a csehek. A jogalap ekkor már az, hogy Csehszlovákia a nyugat védőbástyája a bolsevizmus ellen. Érdekes módon mikor Magyarországon Kun Béláék kerültek hatalomra Benes, mint külügyminiszter jóindulatú semlegességükről biztosította őket. Pedig alig húsz honnappal azelőtt megtagadta a magyar fegyverszállítmányok szállítását a szovjet ostromolta Lengyelországba de az oroszoknak megígérték hogy megnyitják ,,Szlovenszko" határait számukra a közép európai támadáshoz.
Egyébként Benes jellemét és személyét akképp írták le, hogy ,,ha Ottó trónra kerülne ő lenne a Metternichje." Magyarország végezetül csak azért fogadta el a Trianoni diktátumot mert a Milerand féle levél igazságos rendezést ígért és népszavazást a kérdéses területen. A magyarok ismét felültek a szövetségesek propagandájának, ugyanis a határmegállapító bizottságoknak kifejezetten megtiltottak bármiféle módosítást a magyarok javára.
A fentebb említettek révén világossá válik hogy maga a megtévesztés, a megvesztegetés, a személyes gyengeségek kihasználása, a média befolyásolása milyen komoly előnyhöz juttathatja a lobbizót. Ehhez elsősorban pénzre, néhány támogatóra és a befolyásolt személy vagy csoport szakértelmének és ellenőrzésének hiányára van szüksége, ez esetben garantált az, hogy céljait és érdekeit maradéktalanul sőt, várakozáson felül érvényesíteni tudja. Maga Adolf Hitler írta ezt könyvében, a Mein Kampf-ban a propagandáról: : ,,A nagy hazugságban mindig benne rejlik a hihetőség bizonyos ereje, mert egy nemzet széles néptömegei mindig könnyebben befolyásolhatók érzelmi természetük mélyebb rétegei következtében, mint tudatosan vagy önkéntesen, így elméjük primitívegyszerűsége révén sokkal alkalmasabbak arra, hogy áldozatul essenek a nagy hazugságnak, mint a kicsiknek, mivel kis ügyekben gyakran ők is hazudnak, de... az sohasem jut eszükbe, hogy kolosszális hazugságokat fabrikáljanak.".
,,Tizennégy nap alatt összeomlott a büszke monarchia. És a romok felett orgiát ült az idegen erőszak."
[Forrás: http://portal.jobbik.net/index.php?q=node/5526]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: valószínűsíthető, terjeszkedésének, kényszeríttették, békekonferencián, titkosszolgálati, határmegállapító, gyarmatbirodalma, szövetségeseiket, franciaországtól, türkmenisztánban, békeszerződéssel, polgárosodottnak, négyzetkilométer, csehszlovákiában, csehszlovákiától, semlegességükről, csehszlovákiához, csehszlovákiával, bekövetkezhetett, érdektelenségnek, megállapíthatjuk, beszerezhetősége, kinyilatkoztatja, függetlenségüket, aggodalmaskodóit, kirobbantójaként, berendezkedésben, kiterjesztésében, határmódosításra, állampolgárságát, érdekérvényesítő, általánosítással, szerepvállalását, személyiségeknek, megfogalmazódott, tanácskozásokról, lobbi iskolapéldája, békeszerződések negatívumai, érdekérvényesítő képesség, propaganda együttesen, trianoni diktátum, kisebbségeink kisebbségeinek, magyar diplomácia, trianoni diktátumig, történelmi tények, hasonló történések, előzmények hogy, lobbizók munkájáról, békeszerződések lesznek, nappal után, éjszaka következik, világot uraló, Takács István János, Nagy Britanniát, Nagy Britannia, Osztrák Magyar Monarchia, Bosznia Hercegovinát, Ferenc József, Északi Sark, Közép Európában, Afrikai Köztársaság, Közép Európát, Kossuth Lajos, Belső Európa, Nagy Európa, Osztrák Császárság Bosznia Hercegovinával, Németország Oroszország, Ugyanis Olaszország, Amennyiben Szovjet Oroszország, Ezzel Oroszország, Monarchia Románia, Magyarország Horvátország, Egyébként Hitler, Tovább Németországot, Morva Protektorátus, Szovjet Birodalommal, Konrad Henlein, Később Daladier, Végül Göring, Lloyd George, Háromhatalmi Egyezmény, Harmadik Birodalom, Szlovén Királyságból, Bogdan Filoff, Adalbert Tuka, Ante Pavelic, Horthy Miklós, Saburo Kurusu, Galeazzo Ciano, Adolf Hitler, Németország Olaszország, Antonescu Hitler, Szókincsük Cihac, Tehát Trianont, Sulyok Dezső, Tisza István, Benes Tisza, Take Jonescu, Ferenc Ferdinánd, Henri Pozzi, Dragutin Dimitrievics, Vörös Könyv, Tehát Oroszország, Osztrák Magyar, Seton Watsonnal, Scotus Viatorral, Seton Watson, Franjo Szupilo, Bosznia Hercegovina, Maurice Paleologue, Ausztria Magyarországot, Szerb- Horvát, Cseh Köztársaságot, Csakhogy Magyarország, Seton Watson Korfun, Ante Trumbich Dél, Korfura Seton Eatson, Dragomir Stefanovics, Délszláv Komitét, Pittsburghban Masaryk, Amerikai Szlovák Szövetséggel, Kárpátalja Ukrajnához, Kárpátalja Csehszlovákiához, Lloyd Georgera, Délkelet Európában, Charles Humbert, Foreign Office, Lord Northcliffe, Daily Mail, Bazil Zaharow, Charles Danielou, Maga Bratianu, John, Seaton Watson, Scotus Viator, Wickham Steed, Björnstorne Björnson, Louis Leger, Paul Louis, Ernest Denis, André Charadam, Louis Eisenmann, Pierre Moran, Seton Watsonról, Temesváron Szerbia, Nagy Lajos, Csakhogy House, Kamev Róbertet, Karemzin Eduárdot, Magyarországon Kun Béláék, Egyébként Benes, Maga Adolf Hitler, Mein Kampf-ban,
|
|
|
|
|
|
| Facebookon kaptam Annuska bar... Akarat Facebookon kaptam Mírjam barát... képre írva Facebookon kaptam Szép estét kedves látogatóimna... Varga János Veniam - Fontos sz... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Miért nem menti meg Jézus a jó... Minden harmadik... Facebookon kaptam Idő Facebookon kaptam Cs Ildikótó... Facebookon kaptam Még csak most kezdődik a nap Facebookon kaptam Nagyi telefonál Aki nem dolgozik, ne is egyék Kaffka_Margit Neked tudnod kell Facebookon kaptam Facebookon kaptam Gyerekként sokat küzdöttünk az... képre írva Egy maradéktalanul uralt világ Png cica Facebookon kaptam Reggel van s immár én is felragyogva, ért... A nemzeti hovatartozás kulturá... Png csokor Facebookon kaptam Kellemes délutánt kívánok Kellemes délutánt kívánok Facebookon kaptam Örülök, hogy látlak! Png nő Facebookon kaptam Mírjam barát... Az a nap, amelyik nevetés nélk... Facebookon kaptam Kellemes vasárnapi kikapcsolód... Nem számIt Facebookon kaptam Bertolt Brecht -től idézet Facebookon kaptam Facebookon kaptam A boldog családok mind hasonló... Mit beszél, nem értem, hogy m... Facebookon kaptam Az engedelmesség miért nem vál... Nem méltó hozzád Jó éjszakát Akik bántanak téged Nagyi telefonál Kövesd a cowboyt! Varga János Veniam - Fontos sz... Facebookon kaptam Lóhere Örülök, hogy látlak! Zilahy Lajos gondolata Szívem tiéd Akarat Albert Einstein gondolata Weöres Sándor - A hársfa mind ... Soha ne kedvezz... Facebookon kaptam Cs Ildikótól Png csokor Mit beszél, nem értem, hogy m... Jó reggelt, jó napot mindenkin... Zsolnay Vilmos világhírű kera... Németh László tollából Nagyi telefonál Nevem Facebookon kaptam Facebookon kaptam Varga János Veniam - Fontos sz... Szép estét kedves látogatóimna... Leonardo da Vinci gondolata Leonardo da Vinci gondolata Facebookon kaptam Miért kiabálunk amikor dühösek... A Megváltó szolgálatában Irgalom és ítélet Esti kép Fekete-erdő desszert Facebookon kaptam Cs Ildikótól Jó éjszakát Facebookon kaptam A jó emberek mindig szépek mar... Adakozás Nem méltó hozzád Facebookon kaptam Szép estét kedves látogatóimna... A másik dolog, Facebookon kaptam Mírjam barát... Facebookon kaptam Krisztinától Facebookon kaptam Julian Brass gondolata Albert Einstein gondolata
|
|
|
|
|
|
| lobbi iskolapéldája, békeszerződések negatívumai, érdekérvényesítő képesség, propaganda együttesen, trianoni diktátum, kisebbségeink kisebbségeinek, magyar diplomácia, trianoni diktátumig, történelmi tények, hasonló történések, előzmények hogy, lobbizók munkájáról, békeszerződések lesznek, nappal után, éjszaka következik, világot uraló, antanté volt, központi hatalmaké, harmadik pedig, semleges államok, esetben komolyabb, antant államokból, nyugati részen, központi hatalmak, országban lakók, önző saját, fejlett demokrata, legnagyobb gyarmatbirodalma, indiaiakat vagy, égisze alatt, orosz cárral, adott korszakban, többiekéhez képest, náci Németországgal, későbbiek során, adott korban, úgynevezett demokratikus, demokrácia álcája, fejlődő iparával, korlátozott demokratikus, reformerek fellépését, szerbek kardot, bosnyákok akkor, antant országok, 50-es években, nagy angol, szétszabdalt országukban, francia megszállás, úgynevezett fejlett, nemzetiségek jogait, galíciáner zsidók, megállapítást látszik, nemzetiségi törvényekkel, második világháborút, kivándorlók többsége, körülményeik jelentős, országban nemzetiségi, ország közéletét, uralkodó elit, nemzetiségeken vezette, efféle politizálást, nemzetiségeket teszi, nagypolitika szintjére, tiszta nemzeti, magyarok 1918-at, ilyenfajta együttműködést, velük való, másik ország, negatív propagandának, vele határos, terület mintegy, európai Oroszország, területen található, népcsaládok sokasága, germán nyelvterület, latin nyelvet, latin nyelvűnek, szláv nyelvterület, nyugati szlávok, latin kultúrkörhöz, másik csoport, bizánci majd, terület déli, muszlim hitű, többségében szintén, térség közepén, térséget úgymint, szláv nemzetiségű, fele minősül, másik felében, vízi hulla, háború kirobbanásának, másik hatalmának, indokot maguk, szerbek szolgáltatták, pánszlávok hazája, cári Oroszország, másik kettőt, ellentétes példa, ellenségük oldalán, ellenfél elviekben, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3065
- e Hét: 17295
- e Hónap: 28406
- e Év: 181902
|
|
|
Offline
